Magamról
1992-ben születtem Budapesten. Tanulmányaimat lakóhelyemen, a pest vármegyei Tápióbicskén kezdtem, majd Nagykátán érettségiztem, végül 2014-ben szereztem meg a pedagógusi diplomámat Jászberényben. 2014-től kilenc évig tanítottam Budapesten. Jelenleg a Tápióbicskei Erdei Programközpont és Szálláshely vezetőjeként, valamint a település megválasztott önkormányzati képviselőjeként és a Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnökeként dolgozom. 2005 óta tagja vagyok a Magyar Csillagászati Egyesületnek és 2018-ban léptem be a Magyar Asztrofotósok Egyesületébe, ahol felügyelőbizottsági és zsűrizési feladatokat is ellátok. 2021-től a Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában megjelenő "Meteor" című folyóirat rovatvezetője vagyok.
A tanáraimnak köszönhetően, mindössze 13 évesen kezdtem el érdeklődni a csillagászat iránt. A szüleim támogatásával már 2005-ben hozzájutottam életem első komolyabb távcsövéhez, melynek segítségével észleléseket végeztem a Magyar Csillagászati Egyesület számára. Nagy álmom volt, hogy ne csak az akkoriban szervezett távcsöves bemutatók alkalmával, hanem szélesebb körben bármikor bemutathassam az általam látott égi objektumokat. Ennek anyagi akadályai voltak, így egy nagyobb szünet következett.
2015-ben indítottam el a népszerű és nagy sikerű csillagászati szakkörömet a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnáziumban. Miközben rengeteg tehetséges gyermekkel ismertettem meg az univerzum világát és többször megnyertük a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájának országos döntőjét, újra késztetést éreztem arra, hogy megvalósítsam a gyermekkori álmomat, vagyis asztrofotókat készítsek. 2017-ben megszereztem az ehhez szükséges felszereléseket és azóta töretlenül készítem a felvételeimet, melyekkel azóta számos rangos nemzetközi és hazai elismerést is szereztem. Az elmúlt évek során igyekeztem az üstökös fotográfiát új megközelítésbe helyezni és minél több egyedi fényképet készíteni.
Az első komolyabb fotográfiámmal már 2017 őszén bejutottam a Greenwichi Királyi Obszervatórium által szervezett Astronomy Photographer of the Year világverseny döntőjébe. Fényképeim közül több megjelent a NASA nap képeként (NASA APOD), és számos alkalommal is kategóriagyőztesként vagy dobogósként szerepeltem az AstroCamera és az ASTRO2021 nemzetközi asztrofotós versenyeken. A legjelentősebb külföldi díjamat 2022 őszén nyertem el, amikor az Astronomy Photographer of the Year világversenyen egy harmadik és két döntős helyezést értem el munkáimmal. Tevékenységemmel többször elnyertem a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat, és megtisztelő számomra, hogy Tápióbicske és Budafok-Tétény önkormányzatai is elismerték a munkámat. 2021-ben a National Geographic Magyarország az év legszebb asztrofotói közé válogatta az egyik képemet, valamint több hónap képe vagy nap képe elismerést szereztem különböző nemzetközi és hazai szakmai szervezetek pályázatain.
Asztrofotósként kettős küldetést teljesítek: igyekszem esztétikai élményt nyújtani, miközben a tudományos ismeretterjesztést is szolgálom. Munkáim rendszeresen megjelennek az ország legjelentősebb médiafelületein, és több rangos múzeumban is kiállították már őket, többek között a londoni National Maritime Museumban és a Magyar Természettudományi Múzeumban. Szakmai pályafutásom egyik kiemelkedő eredményének tartom, amikor 2025 januárjában a világon elsőként fedeztem fel a C/2024 G3 (ATLAS)-üstökös magjának teljes szétesését, amely jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki a tudományos közösségben. Az elmúlt években megrendezett kiállításaim és előadásaim tovább erősítették azt a törekvésemet, hogy a csillagászat szépségeit és tudományos értékeit minél szélesebb közönséggel oszthassam meg.
